Tea-idő

Skócia I. Falkirk Wheel

2011-11-21T14:49:00.000Z

Ez a lenyűgöző, elegáns építmény Skócia első forgó hajóliftje, amelyen megfigyelhető, milyen komolyan veszik az ország csatornarendszerének újrateremtését.

A Union, a Forth és a Clyde csatornáinak hajdani forgalmát véglegesen visszaszorította az 1960-as években megkezdett úthálózat-bővítés.

Jelenleg a Falkirk Wheel csendesen surrogva emelgeti a hajókat, megkönnyítve ezzel a közlekedést Glasgow és Edinburgh között.

A látogatók a turistairodából félóránként induló hajójáratokon próbálhatják ki a konstrukciót.

Így tettünk mi is.

Feljebb még további zsilipeken kell azoknak átmenni, akik Edinburgh-ba szeretnének jutni.

Ez már az alsó zsilip...

...amin keresztül a lenti csatornához (amely Glasgow-ba vezet) juthat le a hajós.

Quarry Bank Mill

2011-10-28T10:52:00.001+01:00

Az ipari forradalom története kel életre a múzeummá alakított Quarry Bank Mill gyárépületében. Ez volt az a textilmalom, ahol elsőként használták a Bollin-völgyben rohanó víz erejét a gyapjúszálakból fonalat sodró szerkezetek működtetésére.

Csaknem 200 éven át Quarry Bank Mill volt Manchester környékének legjelentősebb textilgyára, de a külföldi versenytársakkal folytatott harcban végül alulmaradt, és bezárt.

A nagyszerűen felújított hatalmas gyárépületben a gyapjúipar történetét bemutató kiállítást rendeztek be, ahol működő gépek és kipróbálható szemléltető eszközök adnak bepillantást a gyapjúfeldolgozás lépéseibe a fonalsodrástól a fehérítésen át a textilszövésig, a festéstől a szövetnyomásig.

Vezetett csoporttal lehet megtekinteni a közeli Apprentice House-t, ahol a helybéli árvák inaskodtak, akik már hat-hét éves korukban 10-12 órát dolgoztak.

A malom mögött egy csodálatos virágos kert található, melynek különlegessége a különböző színben pompázó rhododendron bokrok.

Little Moreton Hall

2011-10-21T10:13:00.000+01:00

Sok szép udvarház épült Közép-Angliában a Tudor-kor viszonylag békés és fellendülést hozó időszakában, A kolostorok feloszlatása után a kisajátított hatalmas birtokokat feldarabolták, és eladták. Az új, világi tulajdonosok fontosnak érezték, hogy rangjukhoz méltó otthonokat építsenek maguknak. Mivel Közép-Angliában a fa volt a legfontosabb építőanyag, a gazdagságukra büszke nemesek pazar gerendadíszítéssel boríttatták a házaikat.

Stoke-on-Trent-től néhány kilométerre északra áll a Tudor-kori gerendavázas udvarházak egyik legszebb példája, a Little Moreton Hall, mely a Moreton család otthona volt. Többszöri bővítés után 1440 és 1580 között nyerte el mai formáját.

A vizesárok jobbára csak dísz volt.

A díszes faborítás...

...és a kiugró emeleti részek a család gazdagságát mutatták.

A hosszú folyosó készült el a legkésőbb (1580) és gyakorlatozásra használták.

Az eredeti falfestmények a végzet és a szerencse allegorikus ábrázolásai.

Az udvar.

A tágas ablakfülkék ablakaihoz helyben gyártották az üveget.

A rombuszmintára vágott üveglapokat ólomráccsal fogták egybe.

A vizesárokkal körülvett girland parkot 1975-ben olyan növényekkel ültették be, amelyek a Tudor-korban is ismertek voltak.

Knaresborough - Mother Shipton's Cave

2011-10-11T20:20:00.000+01:00

Magas sziklaszirt tetejéről néz le a Nidd folyóra Anglia egyik legrégibb városa, Knaresborough.

A szűk és meredek történelmi utcákat, amelyek a romjaiban is impozáns vár, a piactér, a templom és a folyópart között kanyarognak, ma szép XVIII. századi házak szegélyezik.

Útközben találtuk ezt a" medvehagyma-mezőt", de sajnos itt tilos bármilyen növényt leszedni.

A folyópart túloldalán levő ösvény vezet a Mother Shipton's Cave-hez.

A XV. században élt jósnő, Ursula Sontheil állítólagos születési helye, amelyet Anglia legrégibb, 1630 óta látogatott turistalátványosságának tartják.

A barlang közelében fakadó forrás jellegzetessége, hogy a sziklapárkánya alá kiakasztott tárgyak - a plüssmackótól az esernyőig - néhány hét alatt megkövesednek.

Így járt Mária angol királynő cipője is, amelyet egyik látogatása alkalmából hagyott itt 1923-ban.

John Wayne kalapja (ez nem az, amelyiket a filmekben hordott, hanem saját tulajdona volt).

Agatha Cristie a kézitáskáját hagyta itt.

Ez a város központjában levő népszerű teázó. A nagy sorra való tekintettel végül is nem mentünk be.

Szerencsére Knaresborough nem volt a "világ végén", így viszonylag hamar hazaértünk.

Stratford-upon-Avon

2011-07-25T11:42:00.001+01:00

Közép-Anglia szívében, az Avon nyugati partján fekszik Anglia egyik leghíresebb városa, Stratford-upon-Avon. London után a leglátogatottabb város, mert mindenki szeretné látni azokat az épületeket, amelyek amelyek William Shakespeare-hez és családjához kötődnek.

A város története a római időkig nyúlik vissza, de gerendavázas házaival, Avon-parti árnyas sétányaival egy kis Tudor-kori vásárváros hangulatát őrzi.

Royal Shakespeare Theatre and Swan Theatre.

A Királyi Shakespeare Társulat először általában itt visz színre minden darabot, és csak ezután mutatja be Londonban.

A Town Hall. Az 1767-ben épült városháza homlokzatán kivehető a XVIII. századi felirat: God Save the King (Isten óvja a Királyt) - ez persze innen nem látszik.

A Harvard House

Az 1596-ban épült házban élt Katherine Rogers, akinek a fia, John Harvard kivándorolt Amerikába, és 1638-ban arra az új kollégiumra hagyta vagyonát, amelyből az ő nevét viselő Harvard Egyetem létrejött. A házban brit ónedényeket és John Harvarddal kapcsplatos emléktárgyakat állítottak ki. Sajnos egyik épületben sem lehetett fényképezni.

Shakespeare szülőháza

Bár az épületet a XIX. században teljesen felújították, ma is híven mutatja az eredeti Tudor-kori épület minden apró részletét.

Shakespeare 1564. április 23-án Szent György napján született ebben a házban.

Később vendéglőként működött, 1847-ben került a nemzet tulajdonába és ezután nyerte vissza Erzsébet-kori formáját.

Shakespeare apja kesztyűkészítő és gyapjúkereskedő volt. A házban a mesterségével kapcsolatos tárgyak láthatók.

A házzal szemben - bár márciusban voltunk ott - karácsonyi hangulatot idéző ajándékbolt áll.

Hall's Croft

Shakespeare Susanna lányának otthona. Veje, John Hall orvos volt. Ebben a házban berendezett múzeum a XVI-XVII. századi orvoslás történetébe ad bepillantást.

Nash's House
Itt található a helytörténeti múzeum.

Kertjében láthatók annak a háznak (New Place) a maradványai, ahol Shakespeare meghalt.

Anne Hathaway's Cottage. Itt élt Shakespeare felesége házasságkötésük előtt.

A fiatal Shakespeare gyakran felkereste itt leendő feleségét. Az 1969-es tűz után helyreállított házban sok szép XVI. századi bútor látható. A Hathaway család leszármazottai a XX. század elejéig itt éltek.

Warwick

2011-06-29T19:34:00.001+01:00

A főutca végén a középkori épületeket 1571-ben Leicester grófja átépíttette, és megalapította a Lord Leycester Hospitalt...

....a kiszolgált idős katonák menhelyét.

A kórház ma is idős katonák otthona.

Az 1694-es tűzvész ellenére a középkori épületek jó része ma is áll.

Warwick gyönyörű kastélya a legnagyszerűbb középkori vár az országban.

Az eredeti normann erődöt a XIII-XIV. században újjáépítették, és hatalmas külső falakkal és tornyokkal erősítették meg Warwick grófjai.

A Mound (mesterséges domb) maradt csak fenn a XIII. századi erődből.

A kastély 1604-ben a Greville család tulajdonába került, akik a XVII-XVIII. században pazar vidéki főúri otthonná alakították.

Balra fent a Guy-torony. Itt szállásolták el 1393-ban Warwick grófja vendégeit és kíséretének tagjait.

A kapuépület. Bár nem látszik a képen, de az elején levő lyukakból (az úgynevezett gyilkos lyukakból) önthettek forró szurkot a vár védői az ellenségre.

Középen a kísértettorony. Itt járkál sokak szerint az 1628-ban meggyilkolt Sir Fulke Greville szelleme.

A nagyteremben és a főúri lakosztályokban kiállított műtárgyak a családi gyűjtemény hihetetlen gazdagságának jelei.

A kirándulás végén betértünk ebbe a kis teázóba....

....és ilyen csészéből ittuk a jól megérdemelt, ízletes angol teát.

Ribblehead viaduct

2010-12-06T19:10:00.002Z

A Ribble folyót és Ribblehead-et összekötő vasúti híd észak Yorkshire-ben.

És mint mindenhol az országban az elmaradhatatlan birkák.

Lake District (a Tóvidék)

2010-09-27T16:13:00.006+01:00

Keswicktől keletre állnak a Stonehenge-nél régebbinek vélt Castlerigg kőkörének megalithjai.

Ez a város a túrázók legkedveltebb találkozóhelye. Könnyű szállást és kirándulófelszerelést áruló üzleteket találni.

A Tudor-korban a grafitbányák feltárása után, az addig virágzó gyapjú- és bőrkereskedelem háttérbe szorult, és a bányászat, majd a ceruzagyártás lett a meghatározó iparág.

A II. világháborúban Keswickben készültek azok a belül üres ceruzák, amelyekbe a titkos ügynökök térképet és iratot rejthettek.

A Tóvidék tájait földtörténeti események formálták évmilliókon át, de az emberi tevékenység - elsősorban kőfejtés, bányászat, földművelés, idegenforgalom - is nyomot hagyott.

Szelíd rétek és tavak valamint a csipkézett vad hegyek váltják egymást ezen a festői tájon.

A több, mint 16 km hosszú Windermere Anglia legnagyobb tava.

Állítólag egy Swallow (Fecske) nevű gyönyörűen helyreállított gőzhajó is közlekedik rendszeresen, de ezt sajnos nem láttuk, de egy kis hajókirándulást azért tettünk egy modernebb hajón.

A keleti parton fekvő Bowness-on-Windermere igen népszerű turistaközpont. Sok épülete a Viktoriánus kort idézi.

A tó partján iparmágnások építettek gyönyörű házakat maguknak.

Haworth

2010-06-01T09:48:00.017+01:00

"E táj hegyei nem hatalmasak - nem romantikusok: alig emelkednek a magasba; a hosszú, lapos, hangától sötétlő fenyérek kis völgyekben végződnek, ahol itt is, ott is vizek folydogálnak - partjaikon elsatnyult bokrokkal. E völgyekből a gyárak és az elszórt házacskák elűzik az ábrándokat. Csak magasabban, messze a fenyéres hegyhátak között vetheti meg nyugodtan lábát a Képzelet, s amikor megvetette, magányt kedvelő sasnak kell lennie - nem kedves galambnak. Ha szépségre van szüksége ahhoz, hogy ihletet meríthessen, azt vele született élményként kell magával hoznia: e fenyér világa túlságosan kemény ahhoz, hogy valami finomat teremthessen. A szemlélődő tekintetnek magának kell 'bíbor fénnyel' telítve lennie ahhoz, hogy állandósítani tudja az augusztusi hanga kurta életű virágtengerét vagy a júniusi napfény rövid mosolyát; szívből kell áradnia annak a frissességnek, ami a következő tavaszon és kora nyáron megfényesíti a páfrányt, táplálja a mohát, és életre hívja a csillagvirágot, ami aztán néhány hétig a fenyérek juhainak a legelőit ékesíti."
(Taxner-Tóth Ernő: A Bronte nővérek világa)

Haworth az 1840-es években élte fénykorát, amikor több, mint 1200 szövőszék dolgozott a faluban,

mai hírnevét azonban a Bronte nővéreknek köszönheti.

A Bronte Parsonage Museumnak otthont adó paplakban élt 1820-tól Patrik Bronte tiszteletes a fiával, Branwell-lel és három lányával, Charlotte-tal, Emilyvel és Anne-nel. Az 1778-ban épült ház berendezése pont olyan, mint amilyen az 1850-es években volt.

A tizenegy szobában a személyes tárgyak, levelek, kéziratok, könyvek mellett korabeli bútorok láthatók. Sajnos a házban nem volt szabad fényképezni, így erről nincsenek képek.

Malham Cove

2010-05-03T10:51:00.005+01:00

A Malham faluból induló túra (Malham Walk) Nagy Britannia legszebb mészkővidékén visz körbe.

Indulás előtt betértünk egy kávéra.

Imádom ezeknek a puboknak a hangulatát.

A Malham Cove

A 76 méter magas sziklafal közepén a fekete csík az egykori vízesés helyét jelzi.

Az óriási természetes amfiteátrumot földrengés hozta létre a jégkorszakban. Ma sziklamászók közkedvelt helye.

A gyönyörű tájat a jég formálta ki mintegy 10000 évvel ezelőtt.

"Libasorban"

Túránkat figyelő szemek kísérték.

Malham Tarn. Yorkshire legnagyobb tava 305 m-rel a tengerszint felett egy természetes vízgyűjtő medencében alakult ki. Különleges növények élnek mészben gazdag vizében is. Nyáron a vadkacsa és a szárcsa, télen a fekete réce gyakori vendég a tó partján.

Malham Lings. A páratlanul érdekes "kövezett" mészkőfennsík "fugáit" az ismétlődő olvadás és fagyás alakította ki a jégkorszak végén. Itt olyan ritka növények is megtalálhatók, mint a gímpáfrány.

Fountains Abbey

2010-03-31T20:01:00.011+01:00

A mobilinternet lassúsága miatt kénytelen voltam ezt a blogot kicsit szüneteltetni. Szeretném továbbra is megosztani veletek élményeinket. Következő állomás Fountains Abbey.

A kolostort a Benedek-rendi szerzetesek alapították 1132-ben, de három évvel később átvették a ciszterciták, akik a 12. század közepére Britannia leggazdagabb apátságát mondhatták magukénak.

A 16. században azonban VIII. Henrik szakított Rómával, leromboltatta a katolicizmus fellegvárait.

Az apátsági épületek a ciszterciták egyszerűséget és mértékletességet hirdető hitvallását tükrözik. A szerzetesek gyakran segítették adományokkal a szegényeket, a betegeket és a vándorokat.

A hálóterem altemploma. 90 m hosszú boltozatos mennyezetét 19 pillér tartotta. A velencei és firenzei kalmárokkal kereskedő szerzetesek itt raktározták a gyapjút.

1720-ban John Aislabie, Ripon parlamenti képviselője kezdett hozzá a romterület és környéke rendezéséhez.

A híres tavas park felépítése fia, William Aislabie nevéhez fűződik.

A Kegyelet temploma. Eredetileg Herkulesnek szentelték, de apja halála után William a Temle of Piety nevet adta neki.

A nyolcszögletű torony

Ez egy kis erdészház. Itt van egy szarvaspark, ahol rendszeresen lehet szabadon kószáló szarvasokat látni. Természetesen mi nem láttunk egyet sem.

Ez a Viktória kori neogótikus templom Szűz Mária temploma.

Hóban lépegetve

2010-01-15T16:35:00.003Z

Szinte elolvadt az összes hó, de azért mutatom, hogy a múlt hétvégén még ilyen szép havas parkban sétáltunk. Nagyon hangulatos volt, de Bencével megállapítottuk, hogy nekünk Anglia jobban tetszik zöld ruhában.

Sikerült lencsevégre kapni ezt a jól táplált vörösbegyet, amerre mentünk végig ki volt szórva a madárkáknak sok-sok magocska, hogy ne éhezzenek. Rengeteg helyen volt madáretető is a fákon. Csak úgy repkedtek a cinkék is, ők sokkal fürgébbek voltak, és sajnos nem akartak pózolni nekem.

Új év

2010-01-09T11:52:00.001Z

B.Ú.É.K!

York

2009-12-06T22:07:00.005Z

A várost a rómaiak alapították i.sz. 71-ben. Nagy Constantinust, aki Britanniát négy provinciára osztotta, itt választották császárrá 306-ban. A belvárost középkori fal veszi körül, ahová több kapun keresztül lehet bejutni. Az egyik ezek közül a a képen látható Micklegate Bar.

A vikingek Jorvik néven az elfoglalt angliai területek fővárosává tették 867-ben. Dán utcanevek őrzik ennek emlékét.

A 11-15. században fontos kereskedelmi központként London után Anglia második legnagyobb városa lett.

A Jorvik múzeum a régészek által feltárt eredeti viking település helyén épült fel. A 10. századi York kel itt életre, ahol szagokkal, hangokkal idézik meg a vikingek világát.

York belvárosa olyannyira megőrizte eredeti középkori arculatát, hogy az utcáit járva a városnéző azt hiheti, élő múzeumba csöppent.

A szűk kanyargós utcákat gerendavázas házak szegélyezik.

A York Minster a legnagyobb gótikus templom az Alpoktól északra. 1220-ban kezdték el a 250 évig tartó építkezést. Itt található a világ legnagyobb egybefüggő középkori színes ablaka, amit sajnos restaurálás miatt nem láthattunk.

Fel tudtunk menni a toronyba, ahonnan az egész várost látni lehetett.

National Railway Museum. A világ legnagyobb vasútmúzeuma. A vasút közel 200 éves történetét mutatja be. Itt tekinthető meg Viktória királynő fényűző magánvonata is.

A Mallard a világ leggyorsabb gőzöse volt. 202,8 km/h sebességet ért el 1938(!)-ban.

A városok közül, amit eddig láttunk, ez tetszett a legjobban. Csak töredékét sikerült megnézni, maradt még bőven látnivaló. Ide még szeretnénk visszamenni.

Ingleton vízesések

2009-11-08T18:49:00.004Z

Sziasztok! Újra itt vagyok, jelentem, hogy a blog él, és megy tovább. Ez a bejegyzés nem egy mostani kirándulásunkat fogja bemutatni, hanem még nyáron jártunk ezen a szép helyen. Kissé el vagyunk maradva az időben, de szeretném Nektek kb. olyan sorrendben mutatni a dolgokat, ahogyan mi is láttuk. Buja, zöld növényzet, rengeteg zuhatag, kies, szeles domboldal, birkák, volt itt minden szépség. A képek beszéljenek helyettem.

Ezt a házat le kellett fényképezni, mert szinte mellbevágóan szép volt ez a sok virág, amellett, hogy kissé giccsesnek hat, de nem is ez a legjobb szó rá. Mindenesetre az angol klíma lehetővé teszi ezt is, mindenfelé gyönyörű kerteket és virágos házakat lehet látni. Gondolom, nem kell őket kannácskával öntözgetni naponta, szigorúan csak este, nehogy kiégjenek.

Textilmúzeum, Burnley

2009-10-17T19:47:00.012+01:00

Most pedig menjünk vissza egy kicsit az időben. Történelmi tanulmányainkból mindannyian emlékszünk az ipari forradalomra, kulcsszavak még, fekete, füstölő kémények, hihetetlen egészségügyi és munkakörülmények, nyomor, gőzgép......sorolhatnám még. Érdekes korszak volt ez. Az embereknek a megélhetéshez három választási lehetőségük volt. Az egyik, hogy bányába mentek dolgozni, a másik a katonaság, a harmadik textilgyári munka. Textilgyárak sokasodtak Anglia-szerte, itt Burnleyben is működött néhány. Ez az üzem amit most meg szeretnék nektek bemutatni több mint 100 éves, és jelenleg is működik, megrendelésre készítenek vásznat a régi gépeken.

Ez a szövőgép rögtön a bejáratnál volt kiállítva, rögtön láttuk, hogy érdekes helyen járunk.

Megpróbálom sorrendben megmutatni a gyapot szövetté válásának érdekes folyamatát. Itt látható a gyapot ami ugye az indiai gyarmatokról ékezett nagy bálákban.
A gyapot a gyapotcserje termése, meleg nedves éghajlatokon nő. Ma több mint 70 országban termesztik. A legnagyobb termelők USA, Oroszország és Kína. Magyarországon is próbálkoztak termesztésével (Rákosi rendszer), természetesen sikertelenül.
Hatalmas gyapotültetvényeken termesztik, a cserje termése egy tok, ami éréskor robbanásszerűen felpattan és egy hógolyó tűnik elő, amely nem más mint a tokban lapuló pamutszálas magok tömege.

Itt már feltekert állapotban.

A tekercsek aztán ezekbe a fém hengerekbe kerülnek, egész jól látható, hogy milyen vastag szálakat kezdenek el sodorni.

Itt már lényegesen vékonyabb és erősebb a szál. A nagyobb műveletek után, meg is lehetett fogni a fonalat, érdekes volt tapintani is átalakulása közben.

Ezeken a képen lehet látni, hogy milyen kicsi bobinákra tekeredik át a fonal.

Ilyen vékonykák lettek és ezeket tették be a hajóba.

Itt a fonal felvetése látható. A gép két oldalán volt egy-egy ember, az egyik általában egy gyerek, mivel egész családok dolgoztak itt. A gyerekek délelőtt iskolában voltak, délután dolgozniuk kellet. Ezért sokszor elaludtak munka közben, ilyenkor a másik oldalon dolgozó felnőtt facipővel sípcsonton rúgta, mert a munkának mennie kellett.

Ebben az üzemben egyetlen hatalmas gőzgép hajtotta meg a gépeket.

A gőzgép működését két bojler biztosította. A bojlerek 9 méter hosszúak, 2,5 méter szélesek voltak, melyek körülbelül 25000 liter vizet képesek 2 óra alatt felfűteni. Ezután tudták csak elindítani a gépet.

Mivel a munka kora reggeltől késő estig tartott, a gépek nem állhattak le, és a szenet folyamatosan pakolni kellett. Itt egy ember dolgozott, aki nem hagyhatta el a helyiséget. Két lapátja volt, az egyikkel a szenet rakta, a másik serpenyőként szolgált, amelyen az ételét melegíthette meg.

A legnagyobb helyiségben voltak a szövőgépek. Eredetileg több, mint ezer gép volt, mára csak mintegy 300 maradt. Hatalmas volt a zaj még így is, hogy csak a kerekek forogtak, el lehet képzelni, milyen lehetett a zaj, amikor ment a szövés. Nemcsoda, hogy az itt dolgozók nagy része süket lett. A teremben néhány nő és gyerek dolgozott. A nők a szövésre felügyeltek, a gyerekek pedig a gépeket tisztogatták menet közben vastagon szálló pihétől, mert az tűzveszélyes volt és könnyen berobbanhatott. A nőknek soványaknak kellett lenniük, mert kicsi volt a hely a gépek között, a hajukat kendő alá kellett kötni, mert ha véletlenül elkapta a szíj, felhúzta őket, de a gépeket nem állították le. A gyerekeknek is többször levágta az ujját, ha nem figyeltek eléggé.

Ez egy továbbfejlesztett, lyukkártyával működő szövőgép, mellyel már mintás szövetet is tudtak készíteni.

Kis érdekesség, hogy a WC kint volt a szabadban, de a tartályok belül voltak, hogy ne fagyjon meg bennük a víz.

Ilyen facipőkben dolgoztak.

Ez a szék nagyon tetszett.

Néhány régi varrógép.

És végül még egy érdekesség. A gyár évente egyszer állt le két hétre nyáron, ez idő alatt kellett a kisgyerekeknek a 30 méter magas kéményt belűről kitakarítani.

Pendle Hill - a mi hegyünk

2009-10-06T22:37:00.007+01:00

Történt egyszer egy szép napos délutánon, elindultunk sétálni.Sajnos most már nem ilyen lila a hanga, és a napocska is ritkábban süt. Mikor ezek a képek készültek még augusztus vége volt, azóta jártunk a környéken, mert beleszerettünk, meg hát közel is van, de már nyirkos, ködös volt minden.

Magát a hegyet ebből a hangulatos kis faluból is meg lehet közelíteni. Mindig azt kell írjam, hogy hangulatos, de tényleg ez az igazság, az embernek kisimulnak az idegei és mosolyra húzódik a szája, már amikor nincs tátva a csodálkozástól. Mintha megállt volna az idő. Furcsa leírni a falu szót, mert ilyenkor nekem mindig megjelenik a szemem előtt egy muskátlis, hófehér parasztház, gólyafészek, baromfiudvar. Hát ez nem olyan.

Távolban a hegy, innen nem látszik milyen meredek, de épp elég volt feljutni a tetejére, felülről csodálatos volt a táj.

Odafelé menet ilyen szép kis házikó mellett vezetett utunk.

Melynek ilyen gyönyörű portája volt.

Szívesen elfogadnék egy ilyen házat. Nagyon csendes volt a környék, az átmenő turistaforgalom ellenére.

Ez már egy másik kis falu, annak is a kocsmája, háttérben a hegy.

Kocsma belülről. Nagyon jól esett itt a kávé.

Ezt a képet a templomból fényképeztük, innen is jól látszik a hegy. Mire kijöttünk, nem is látszott, mert párában úszott minden, zuhogott az eső. Nagyon hamar képes megváltozni az időjárás, az egyik percben még süt a nap, a következőben meg már esik is az eső. És lehet, hogy ez ismétlődik félóránként.

Nagyon tetszettek ennek a hatalmas üvegablaknak a színei, főleg a sok kék tetszik benne, különleges árnyalat.

Chester

2009-09-24T21:12:00.021+01:00

Liverpooltól délre fekszik Chester, a Walest határoló dimbes-dombos őrgrófságok legészakibb, egyúttal legizgalmasabb városa a maga Tudor-kori favázas épületeivel.

A római korban Chester fontos erősség szerepét töltötte be Deva néven. A római kori Devában egy teljes egész légió állomásozott és védte a nyugati határt.

Férfi ruhaüzlet kirakata.

Ha végigsétálunk a fő utcán, alaposan szemügyre vehetjük a város építészeti jellegzetességét, az út két oldalán sorakozó, kétemeletes üzletházakat, árkádos, fedett utcát képező földszintjükkel. A legrégibb 1486-ból való, a többség a rá következő évszázadban épült.

A városban nagyon sok kiszuperált biciklit látni virágtartónak álcázva. Kár, hogy mindegyik olyan ronda ezüst színűre volt festve.

A parkokban mindenhol elszaporodtak a szürke mókusok, melyek szinte az ember kezéből is képesek elfogadni az ételt.

A katedrális bencés apátság volt, amíg VIII. Henrik fel nem oszlatta a kolostorokat.

Sajnos tölgyfából készült legyezőboltozata már csak rekonstrukció, az eredeti nem maradt meg.

A terjedelmes déli kereszthajó büszkesége egy pompás festett üvegablak a Viktória-korból.

A katedrális kertje.

Nagy meglepetésemre a katedrálisban volt kiállítva ez a patchwork falikép.

Több, mint hatszáz különböző mintájú térdeplő volt a templomban. Természetesen mind kézimunka. Egy darabig nézegettem őket, tényleg mindegyik más volt. A teljesség igénye nélkül íme néhány darab.

Halifax, Hebden Bridge

2009-09-16T19:02:00.009+01:00

Halifax
A mai "gyapotvárosok", a yorkshire-i Halifax, Wakefield, Bradford, Leeds a posztógyártás központjai voltak már a XVIII. században is. A posztógyártást idetelepült flamand takácsok honosították meg. Az igen drága flamand posztó helyett a sokkal olcsóbb darócszövetet (new drapery) előállító, tömegtermelésre berendezkedett angol gyárak messze túlszárnyalták Németalföld céhes polgárait a XVII-XVIII. században. S amikor a gyapot szövése is meghonosodott, ill. a szövést és a fonást gépesítették, Yorkshire nyugati része textilipari világhatalommá vált. Az angliai szövőmunkások több, mint a fele Bradfordban dolgozott, itt állították elő a legfinomabb hosszú szálú gyapjúfonalat.

Számomra nagy csalódás volt ez a város.

Hebden Bridge
Halifaxi rövid tartózkodásunk után a hazafele vezető utunk egy tündéri kis városka mellett haladt el. Itt is megálltunk nézelődni, sétálni. Könnyen körbe lehetett járni, annyira pici volt.

Szokásos virágos hangulatos utcakép.

Itt egy csatorna zsilipje látható. Ha jön a hajó, kézzel kell kinyitni egy fogaskerekes tekerőkar segítségével. Kiegyenlítődik a vízszint, behajózol a két zsilipkapu közé, az innensőt lezárod, a másikat kinyitva ismét feltelődik vízzel a két kapu közötti rész, és már mehetsz is tovább. Kár, hogy működés közben nem láttuk.

Hirtelen beborult az ég, a felhők között kibúvó nap különleges fénnyel árasztotta el a várost. Fotós nyelven szólva jól látszik az égbolt "drámaisága".

Rengeteg hanga volt a domboldalon.

Hanga közelről.

Mikor ezek a képek készültek, még szép lila volt mindenhol, de most már sajnos kiszáradt és elvesztette szép színét, teljesen barna lett.

Skipton

2009-09-11T21:27:00.008+01:00

Burnleytől 28 km-re fekszik ez a kis városka, Yorkshireban. Keresztül megy rajta a Leedset Liverpoollal összekökő csatorna. Kedvező fekvése felvirágoztatta az ipari forradalom napjaiban. Nem egy raktárépülete még ma is áll.

Ilyen és ehhez hasonló csatorna hajókat lehet bérelni, megtanítják a vezetését és a zsilipelést, azután mehetsz hajókázni. Mivel a sebessége mindössze 3 mérföld óránként (kb. 5 km/h), így Skipton és Liverpool oda-vissza több, mint két hét.

Nagyon tetszett nekünk ez a városka is, pici, hangulatos belvárosi sétányok a kanális mentén a vár tövében. Híresnek írta az útikönyv a piacrészt, régen lehet, hogy voltak jó áruk, de most kissé kínai piacos érzésem volt.

Ez egy fedett bevásárlóutca. Ilyet én még nem is láttam.

Végre belebotlottunk egy cuki kis üzletbe, ahol nekem tetsző dolgokat árultak. A fiúk el is nevezték "anya boltjának". Azóta minden ilyen üzletet így nevezünk.

Azért sok mindent tudtam volna innen választani.

A híres angol telefonfülke. Annyira jellegzetes.

Pihenő emberek a templom kertjében. Félelmetes, hogy az angolok mindenhol tudnak és szeretnek is piknikezni, akár egy belvárosi parkoló betonján is.

Megnéztük a Clifford család kastélyát is, mely kb. a XI. század vége felé épülhetett, és Anglia egyik legjobb állapotban levő középkori kastélya. Berendezés sajnos nem volt, részletes térkép alapján bejártuk az összes termét és a hozzá tartozó épületeket. A képzeletünkre volt bízva, hogyan élhettek itt az emberek.

A kastély ezen része sajnos le volt zárva.

Southport

2009-09-01T22:31:00.002+01:00

Southport felé autózva, emellett a tábla mellett mentünk el. Alig akartunk hinni a szemünknek, ezért gyorsan visszakanyarodtunk lefényképezni. Azt tudtuk, hogy Chorley Fehérvár egyik testvérvárosa, de arra nem számítottunk, hogy Angliában táblán olvassuk szeretett városunk nevét. Megható volt.

Egészen másmilyen tengerpart fogadott minket, mint amit eddig megszoktunk. Semmi nyüzsgés, napernyők, homokban heverő emberek...

Biztos ami biztos, megkóstoltam, hogy tényleg a tenger parton járunk-e.

A bátrabbak, köztük Bence is megfürdött a jéghideg vízben.

Southport az Ír-tenger partján fekvő hangulatos kis város.

Jó kis kirándulás volt, még egy kicsit meg is pirultunk. Angliai tartózkodásunk alatt ezen az egy napon volt rajtunk nyári ruha.

Hangás tájakon

2009-08-29T21:34:00.003+01:00

Ezt most muszáj megmutatnom! A látvány önmagáért beszél. Ez a sok lila virág a hanga.
Hihetetlenül gyönyörű! Imádom!

És rengeteg van errefelé.

Clithero és környéke

2009-08-23T18:08:00.011+01:00

Jellegzetes angliai városka, hangulatos házak, cégérek, sok virág.

A képen a lényeg a kézimunkabolt, sajnos zárva volt, így csak a kirakaton keresztül lehetett nézelődni.

A várból nagyon szép volt a kilátás.

"Az a szép zöld gyep..."

Kedvenc birkás tájam, a legelőket elválasztó kőkerítésekkel.

Ezek a jámbor jószágok mennek össze-vissza. Nagyon kell figyelni, hogy el ne üsse őket az ember.

Bolton Abbey vasútállomás

2009-08-23T18:03:00.006+01:00

Bolton Abbey-ből hazafelé menet, észrevettem, hogy tábla jelzi: vasútállomás. Hirtelen beugrott, vajon milyen lehet egy ilyen szép helyen az állomás. Milyen jól tettük, hogy letértünk ide, kár lett volna kihagyni. Éppen akkor jött meg a szerelvény, gőzmozdonnyal. Olyan volt az egész, mintha visszamentünk volna kicsit az időben.

Első patchwork élményem Angliában, a hölgy zsenilia technikával készült táskája.

Bolton Abbey

2009-08-22T18:34:00.009+01:00

Bolton Abbey, Yorkshire.
Ez egy XII. századi apátság, nem igazán említi az útikönyv, úgyhogy semmit sem tudtunk meg róla. Sajnos.

Egy biztos: ez is egy gyönyörű hely, és magyar lány árulta a fagyit. Váltottunk pár szót, és mosolyogva továbbsétáltunk. Kicsi a világ!

Nagyon hangulatos kis teaház, itt finom eszpresszókávét ittunk. Rettentő édesek a helyiek, mert mindig rákérdeznek, biztosan ezt kérjük, ez kicsi adag, és közben mutatják a csészét.

A templom rész épen maradt.

Egy kis érdekesség: itt egy fotó a térdeplőről, kézimunka a javából, gobelinöltéssel készült.

Városunk és környéke

2009-08-16T20:06:00.009+01:00

Ez itt Burnley belvárosa. A képen nem látszik, de sajnos nagyon szemetes. A szemétről külön kell szóljak. Óriási csalódás, szörnyűség, mindenütt eldobált kajás és csipszes zacskók, kiürült poharak, dobozos üdítők... és még sorolhatnám. Némiképp kompenzáló tényező a sok-sok virág mindenütt.

Szerencsére nem túl nagy a város kb. 80 000 lakos. Nagyon sok a bevándorló (pakisztáni, hindu), nagyon érdekes ruhákban járnak. Van itt minden, ami kell, számos ruhaüzlet, McDonalds, Tesco, Lidl, Aldi. Van egy nagy fedett piacrész is, még csak átfutottam rajta, de azt láttam, hogy rögtön az elején van egy rövidáru részleg, viszonylag jó választékkal. Anyagüzletet eddig még nem láttam. A Lidlnek nagyon megörültünk, mert tudtunk venni csemegeuborkát, és kockás füzetet, meg sok mást is, amiről már azt hittük, hogy le kell mondanunk.

Ez pedig a lakásunk környéke. Panelház nincs a városban. Még csak most ismerkedünk mindennel, tanulom a bal oldali közlekedést, ami már egyáltalán nem furcsa.

Kettő nagy és gyönyörű parkunk van, rengeteg a virág, a fű is mindig makulátlan, hál istennek itt alig látni eldobott szemetet. Ezek a képek csak az egyik parkból vannak, majd fényképezünk a másikról is. Itt már nagyon fáztunk, haza kellett menni.

Ebben a parkban van egy szép nagy tó, két kőhíddal és rengeteg vadkacsával, csónakázási lehetőséggel. A képen nem látszik, de a tó végében van egy nagy játszótér is.

Na és itt a lényeg, működik itt egy mini vasút, jó nagy kört megy a parkban. Nekünk ez a kedvencünk, mert hogy vonatrajongók vagyunk. A kis vonat szerdán és vasárnaponként üzemel, van rendes megállója, jegykezelője. A mozdonyt váltogatni szokták. A mozdonyt itt éppen Derek vezeti. Megismerkedtünk a "vasúttársaság" tagjaival, akik nagyon kedves emberek. Rögtön az elején kiszúrtak minket, mint idegeneket, és szóba elegyedtünk. Megtudtuk, hogy ők egy kis csapat, hobbijuk ez a kis vasút, felajánlották nekünk, hogy csatlakozzunk hozzájuk. Megtanítják Bencét vonatot vezetni, és minimális összeg befizetése ellenében egész évben korlátlanul utazhat rajta, és segédkezhet az üzemeltetésben.

Burnley egy dombokkal körülvett völgyben fekszik, ebből kifolyólag elég csapadékos, legalábbis ezt mondják, bár ezt mi még nem tapasztaltuk. Sőt, itt hegynek nevezik az egyik dombot. Pendl Hill közkedvelt kirándulóhely, jó magasra megy fel az út, gyönyörű kilátással, mi is tervezzük meghódítani.

Ezek a képek mind a város szélén készültek, nagyon jó, hogy a környékünkön ilyen klassz helyeken lehet kirándulni vagy csak sétálni egy nagyot. Itt most nem látszik, de ezeken a dombokon rengeteg a birka. Nagyon cukik, teljesen odavagyok értük.

Megérkeztünk!

2009-08-14T23:06:00.001+01:00

Végre két lábbal a földön! Öröm és boldogság, újra együtt a család!
2009. július 31. 20.25 Manchester
szitáló eső